Vas József Pál‑Császár Nagy Noémi  

Megjelent: Bagdy, Emőke, Mirnics Zsuzsa, Nyitrai Erika (szerk.) Transzperszonális pszichológia és pszichoterápia. Budapest,  Kulcslyuk Kiadó, 460-486, 2011.  

Az elődöktől eredő magzati traumák hatásai   

Régóta szeretnénk tudni, mi az oka annak, hogy egy távoli ős nehéz sorsa egyszer csak megjelenik valamelyik utódban. Mik a közvetítő mechanizmusok? Vajon a biológiai öröklés egyedül felel ezért? A genetikai örökség a megfoganáskor átadatik az utódnak. Elégséges-e a genetikai, biokémiai magyarázat a nemzedékeken keresztül ívelő hatások megértéséhez, mint ahogyan azt manapság a biológusok állítják (Champagne 2008), vagy más, nem génekhez kötött jelenség felel a ...

Mottó: "Vigyázva érints meg, s lelkeink eggyé válnak; mondd, mi jut a halálnak?" /Vas József Pál töredéke/

1. rész: Test és tudat (Vas József Pál, Császár Nagy Noémi)

Az új évezred test-lélek fogalmát leginkább a „bodymind theory” fémjelzi. Eszerint az érzelmek peptidjei és hormonjai nemcsak az agyban, hanem az egész testben egy folyton fluktuáló információ- és energiamezőt hoznak létre. Az így létrejött, kvantumsajátságokkal bíró energiamező a szív által keltett rezgések mintázata alapján képes a szervek működéseit összehangolni. A szomatopszichoterápiás irányzatok létjogosultsága a fentiek alapján megkérdőjelezhetetlen. A magzati tudat primer szenzoros minőségként létezhet, amelyben még nem különül el élesen ...

A szkizofrének pszichoterápiájáról szóló irodalom évtizedek óta több kérdést vet fel, mint amennyi biztos fogódzót említ1. Az alábbi terápia sem kivétel a fenti megállapítás alól, annál is inkább, mert nem befejezett, hanem megszakadt kezelésről van szó.

Szilárd, az előző fejezetben már említett 26 éves paranoid szkizofrén férfi páciens, akit születése után anyja nem tudott szoptatni, több helyről hozattak neki tejet, később sohasem érezte szeretetét, törődését. 12 éves korában lágyéksérülést szenvedett. Szülei aggódásai miatt maga is attól félt, hogy nem lesz férfi. Első pszichotikus epizódja akkor robbant ki, amikor kudarcot vallott egy lánnyal, és kapcsolatuk megszakadt. Pszichózisa után depresszív, szorongó és ...

Ha fellapozunk egy szkizofrénia kötetet, például Hirsch és Weinberger sok szerzős könyvét (Hirsch, Weinberger, 1995) , meglepődve tapasztaljuk a pszichoterápiás fejezetek terjedelmének csökkenését a korábbiakhoz képest. A volumen zömét a biológiai kutatások beszámolói teszik ki, a gyógyításban pedig a biológiai terápiákat részesítik előnyben. Ezek kiegészítéseként jönnek szóba a pszicho-edukáció, szociális készségfejlesztés, stressz menedzselés, természetesen aszerint, hogy megfelelnek-e a költség–haszon elemzés kritériumainak vagy sem. Mi marad a pszichoterápiának? Mindenekelőtt a családterápia és a kognitív magatartásterápia. Az analitikus egyéni terápiákról ugyanúgy nem esik szó, mint a hipnoterápiáról. Mintha ...

Ha sikerült kiépíteni a kontrollt, a páciens és a terapeuta én-határai fellazultakká válnak, és olyan kapcsolódási mód jön létre, amelyben mindkét fél legbensőbb pszichés folyamatai között létesülhet közvetlenm összeköttetés. Az alanyközi kapcsolatban a két fél ön- és tárgyképei közötti kommunikációs „csatornákon” keresztül lélektani tárgyak kölcsönös cseréje és megmunkálása folyik ( Vas, 1993c; 1993d, 1995). Az alanyközi viszonyulás tartományában vannak tudatos, tudatelőttes és tudattalan kommunikációs összeköttetések ( Stolorow, Brandchaft & Atwood, 1987). Főleg a tudatos összeköttetésen keresztül érvényesülnek a terapeuta technikai műveletei, a hipnózisindukciók és a terápiás beavatkozások, beleértve a ...

Mielőtt bárki hipnoterápiát kezdene el pszichotikusokkal, tudnia kell, hogy hipnotizálhatók-e egyáltalán a szkizofrén kliensek, és mennyire veszélyes maga a hipnózis. Ami a hipnózis javallatát illeti, Freud véleményét nagy vonalakban ismertettem. Egyébként Freud és tanítványai a hipnózist nemcsak állítólagos erotikus komponense miatt tartották veszélyesnek, hanem amiatt is, hogy a pszichotikus beteg a hipnotizőr személyét agresszív archaikus vonással ruházhatja fel. Freud egyenesen egy törzsfőnök lesújtó tekintetét véli felfedezni a hipnotizőr szemében ( Freud , 1921/1955).

Heveny pszichotikus zajlásban a kliensek egy része valóban rendkívüli módon érzékeny a szemkontaktusra, mivel mind a saját, mind a mások tekintetét mágikus, ...

Jay Haley (1967) és Jeffrey Zeig (1985) számos elemzésben mutatott rá, hogy a 20. századi pszichoterápia és hipnózis személyközi kommunikációs irányzatának az atyja Milton H. Erickson . Az ő nevéhez fűződik a „hipnoterápia formális transz nélkül” alkalmazása pszichoterápiás közegben.

Milton H. Erickson

Betegei többségénél nem végzett formális hipnózisindukciót, helyette paradoxonokkal és meglepetést tartalmazó kommunikációval gyakorolt terápiás hatást. Lényegében olyan típusú szuggesztiókkal dolgozott, amelyek a páciens kommunikációs stílusához és tudattalan szükségleteihez messzemenően illeszkedő műveleteket foglaltak magukban annak érdekében – és ez jelenti a „hipnotikus” elemet – hogy a páciens tudattalan ...

Bea 15 éves korában került terápiába, amely 10 évig tartott. Anyja, saját anyjával évtizedekig aszalt, szeretet–gyűlöletkapcsolata áttevődött nem kívánt terhességére. Ebből született Bea. Legkorábbi emléke az volt, hogy kis ágyában fekszik egy–két éves korban, és egy hatalmas, merev, bábuszerű fej hajol fölé.

Sátánista szektatag barátnője öngyilkossága után megvágta csuklóját, és Bea súlyos szorongásos állapotban kért segítséget osztályunkon. Ezután öt évig tartó öngyilkossági krízisben volt borderline patológiára jellemző pszicho-dinamikával, amelyet az anyai és apai tárgy–képviseletek közötti ide–oda történő vonzás, taszítás és azonosulási képtelenség határozott meg. A terápia első öt éve az ...

A 80-as években egyre jobban feszített gyakorlati munkámban az a kérdés, vajon hogyan lehet a súlyos betegeken a gyógyszerek adásán kívül is segíteni. Már ismertek voltak a szociál–pszichiátria eredményei (Burnham, Gibson, Gladstone, 1969; Füredi, 1966 és 1979; Haley, 1963; Jones, 1963 és 1968; Juhász, 1972; Kiss Vámosi, 1970; Kun, 1973), az open door rendszerű pszichiátriai osztályok működése (Bell, 1955; Gáldi, 1968; Goffman, 1961, 1963 és 1967), a betegekkel folytatott különféle szocioterápiás foglalkoztatások jótékony hatásai (Adorjáni, 1965). De amikor egy súlyos depresszióban szenvedő idős férfi beteg fia azt kérte, hogy az édesapját lelki úton kezeljem, megrémültem. A biológiai szemlélet uralma idején ez nem volt szokás, nem ...

Bevezetés: a borderline páciens „kihívása” (Kroll, 1988)

A borderline (a továbbiakban: bo) személyiségzavar lényegét a pszichoanalitikus irodalom nem – specifikus én – gyengeségnek fogja fel. Azok az emberek tartoznak ebbe a csoportba, akikből hiányzik a belső tartás, a lelki szilárdság, tehát valamiféle állandóság, amivel céljaikat elérni szándékoznak, ugyanakkor viszont hiányzik belőlük az a fajta változékonyság is, ami a rugalmas alkalmazkodás és megküzdés sajátja. A gyengeség strukturális hiba („basic fault” — Balint, 1968), aminek következménye belső világuk torzulása (a szelf disztorziója, torzulása és fragmentációja, szétesése: Kohut, 1971 és 1977). Jellemző lehet erre olyan élmények és viselkedésformák ...

Alanyközi kapcsolat nélkül nem beszélhetnénk értelmezésről. Ha csak egyetlen ember élne a Földön, társak nélkül nem lenne képes olyan közlési rendszert, azaz nyelvet kifejleszteni, amely alkalmas emberi információcserére, szándékainak közlésére és a másik szándékainak értelmezésére. E nélkül pedig le kellene mondania önmaga létének, ember–mivoltának értelmezéséről ( Campbell , 2001). Mindazonáltal a nyelv kialakulása előtt már számos nyelv előtti kapcsolati forma működik, ami arra utal, hogy pszicho–biológiailag egymáshoz vagyunk kötve. Ezt a feltételezést izgalmas csecsemőkutatási megfigyelések erősítik, közöttük Gergely György kísérletei ( Gergely, 1996a, 1996b; Gergely és Watson   1996 és 2001). Ezek alapján ...

Általánosan elterjedt nézet szerint az agy működése alapozza meg a lelki folyamatokat. Az idegsejtek (neuronok) és a neuronhálózatok kézzel foghatóan léteznek, hiszen számtalanszor megfigyelték őket, még elkülönítésük és tenyésztésük is sikerült, pusztulásuk pedig súlyos működési kieséssel, például bénulással jár, ezek tehát objektív tényezők. Ezzel szemben a lelki jelenségek nem kézzel foghatók, az agy működésének a származékai, mintegy tükrözik azt. Mindazonáltal ezek is tények, csak éppen szubjektív tények. Az ember értelmes, következésképpen értelmező lény. Mi az értelmezés? Az a mozzanat, ahogyan szubjektumában tudatossá válik az objektív valóság, összefüggéseivel és törvényszerűségeivel együtt, ...

A 70-es évek eleje szerencsés időszak volt a pályakezdő pszichiáter számára, mivel a hatalom elnézőbb volt a nyugati társadalomlélektani eszmék beáramlásával szemben, mint korábban. Ennek hatására megmozdult a pszichiátriai szakma. Valóságos információrobbanás következett be. Rengeteg szociálpszichológiai és szociálpszichiátriai tárgyú cikket olvastam. Nem a pszichiátria hivatalos lapjának számító Ideggyógyászati Szemlében, hanem a szakmai értelemben szamizdatnak számító Alkohológia című folyóiratban. A pszichiátria függetlenedni akart az ideggyógyászattól, ám berkein belül új törésvonal keletkezett, mivel önállóságra törekedett a pszichoterápia is. Ennek jegyében szervezték a pszichoterápiás hétvégeket. Újra ...

A pszichoterápia még a segítő szakmák közül is kiemelkedik a művelőjét érő megterhelések miatt. A szomatikus orvoslásban a beavatkozás tárgya objektíven meghatározható: egy meghibásodott testi funkció, amelyet helyre kell állítani. A beavatkozás eszköze, folyamata szintén objektív: műszeres beavatkozó eljárások, korrekciós eszközök, gyógyszerek. Végül a beavatkozás végrehajtója maga az orvos.

Lássuk, miben tér el ettől a pszichoterápia! Először úgy rémlik, hogy semmiben, hiszen a lelki beteg is többnyire testi tünetektől szenved. Lásd például a szorongás testi elváltozásait, ami miatt először rendszerint belgyógyászhoz kerül. Ám ezek mögött eltorzított érzelmek és értelmezések állnak. A beavatkozás tárgya tehát ...

A pszichiátria és a pszichoterápia is a pszichés betegek gyógyításával foglalkozik, mindegyik a maga megközelítése módján. A pszichiátria egzakt tudományos módszerekkel figyeli meg, elemzi és osztályozza a kóros magatartást, s ennek alapján azonosítja és kezeli az egyes pszichés betegségeket. A pszichoterápia viszont a külső megfigyelés mellett a beteggel való terápiás kapcsolatra helyezi a hangsúlyt és e kapcsolat alakulása mentén von le következtetéseket a gyógyulás tekintetében. Míg a pszichiátria modellje a hagyományos orvos–beteg kapcsolat, a pszichoterápia jóval tágabb kapcsolatrendszerrel működik, amelyben a klinikai szakpszichológusok, a szocioterapeuták és az egészségügyi szakápolók is a rendszer egyenrangú részei.

...

Mint ahogy gyakran magam is úgy éreztem, hogy Harlequin–maszk mögé kell rejtenem értékeimet, az egyetemi demonstrációk elmebetegeiben is rejtett értékeket sejtettem. Különc viselkedésük egyszerű álcának látszott, amely mögött szellemi és kulturális kincsek lappanganak. A megalázottság illata lengte körül őket, mint a középkori szenteket. Ebben az időben faltam a Dosztojevszkij és a Franz Kafka műveket. A kezdeti tisztelettel vegyes csodálat irántuk mindvégig megmaradt bennem. Még az olyan események sem tudták lerombolni, mint fonákjára fordult társalgásom egy paranoid szkizofrén beteggel. Megkérdeztem, hogy hall-e hangokat. Amikor bólintott, érdeklődtem, hogy kinek a hangját. Mondta, hogy az Úristenét. Mit mond? – kérdeztem. ...

Ízelítő az Egy elmeorvos tévelygései. Gondolatok a pszichoterápiáról című 2005-ben megjelent könyv fogadtatásából:

 „…olyan kérdéseket tesz fel a pszichiáter író, amelyek valamennyiünkben ott rejtőznek, csak éppen nem férünk hozzájuk.”

Agárdi Tamás, Grafológia 2005/12–2006/1

„A pszichoterápia ma szinte anakronisztikus és mondhatni, folyamatos szervezeti visszafejlődésben van… A szerző ezzel a szakmai–társadalmi tendenciával szemben vette fel a harcot.”

Buda Béla, Lege Artis Medicinae 16 (8–9): 810–811, 2006.

 „…vallomás és kitárulkozás is ez a mű. Az elmélkedő esszéket és esettanulmányokat lírai betétek, ’capricciók’, naplórészletek színesítik és teszik igazán hitelessé.”

Jakabffy ...

A Prof. emer. Bányai Éva 70. születésnapja tiszteletére rendezett Tudományos Ülés időpontja: 2012. december 13. csütörtök, 10 órától. Helyszín: Budapest, VI. Izabella u. 46. 216. terem.

10.00-10.15 Megnyitó – Prof. Oláh Attila

10.15-10.30 Hipnózis, hipnoterápia – Prof. Túry Ferenc
10.15-10.45 Interakciós szemlélet – Prof. Molnár Péter
10.45-11.15 Tanítványok kerekasztala:
Biró Eszter, Császár Noémi, Vargay Adrienn, Varga Katalin
11.15-11.30 Közéleti tevékenység – Prof. Czigler István
11.30-11.50 Onkopszichológia – Dr. Horváth Zsolt, Dr. Jakubovits Edit

A „Tudatállapotok, hipnózis egymásra hangolódás” c. tisztelgő kötetet Gősiné Greguss Anna mutatja be.

In: Orvosi lélekgondozás

Ak­kor mi a hip­nó­zis? Ki­vé­te­les lel­ki­ál­la­pot­ról van szó, mely­be a hip­no­ti­zált a hip­no­ti­zőr ál­tal kerül. Mi­lyen kü­lö­nös úton tör­té­nik ez...? Nos, az­ál­tal ke­rül az il­le­tő sze­mély hip­nó­zis­ba, hogy a neki megfelelő módon szug­ge­rál­ják. Más szóval, a hip­nó­zis – így foly­tat­hat­juk az előbb meg­kez­dett de­fi­ní­ci­ót – ki­vé­te­les lel­ki­ál­la­pot, amely szug­gesz­tív ha­tás ered­mé­nye­ként jön lét­re. Valójában lé­nye­g­te­len, hogy az a­dott szug­gesz­tió szó­be­li avagy más ter­mé­sze­tű, az­az, hogy a hip­nó­zist az­ál­tal ve­ze­tem be, hogy a kí­sér­le­ti sze­mélyt ...

William James

Számos módon idézhető elő a „hipnotikus” vagy „mesmeri” vagy „mágnesezési” transz, s minden hipnotizőrnek megvan a saját kedvenc módszere. A legegyszerűbb: leültetjük az alanyt, azt mondjuk neki, hogy ha behunyja szemét, ellazítja izmait, s lehetőleg valami ürességre gondol, néhány percen belül elalszik; ezután magára hagyjuk. Tíz perc múlva, amikor visszamegyünk, esélyünk van arra, hogy hipnotizáltan találjuk. Braid fényes gombot tartott az alany homlokához közel, azt kellett az utóbbinak néznie, míg szeme önkéntelenül le nem csukódott. A régebbi mesmeriánusok passe-okat eszközöltek az arc és a test fölött, ezek érintése nélkül. A fej- vagy az arcbőr, a kar, a kéz ütögetése (főleg pedig a ...

Jakabffy Éva, Élet és Tudomány

Újabb megerősítést nyert, hogy szemben azok vélekedésével, akik szerint a hipnózis csupán társas behódolás, a hipnotikus szuggesztióknak valódi hatásuk lehet az agyműködésre… A legérdekesebb, hogy a hipnózis által olyan agyi folyamatok is megváltoztathatók, amelyek a leginkább berögzült mentális szokások mögött állnak.
Amir Raz (Weill Medical College of Cornell University, New York) kimutatta, hogy a hipnotikus szuggesztió az emberek egy részénél olyan automatikus folyamatokat is hatálytalaníthat, mint például az anyanyelven való olvasás. A ilyen képességekre jellemző, hogy amikor elsajátítjuk őket, még egyáltalán nem automatikusak, de néhány év után erőfeszítés-mentessé válnak, sőt, ...