Mottó: "Vigyázva érints meg, s lelkeink eggyé válnak; mondd, mi jut a halálnak?" /Vas József Pál töredéke/

1. rész: Test és tudat (Vas József Pál, Császár Nagy Noémi)

Az új évezred test-lélek fogalmát leginkább a „bodymind theory” fémjelzi. Eszerint az érzelmek peptidjei és hormonjai nemcsak az agyban, hanem az egész testben egy folyton fluktuáló információ- és energiamezőt hoznak létre. Az így létrejött, kvantumsajátságokkal bíró energiamező a szív által keltett rezgések mintázata alapján képes a szervek működéseit összehangolni. A szomatopszichoterápiás irányzatok létjogosultsága a fentiek alapján megkérdőjelezhetetlen. A magzati tudat primer szenzoros minőségként létezhet, amelyben még nem különül el élesen az érzékelés az érzékelttől. Ez az egységtudat jelenségtartománya. Ebből a nem-reflektív, szenzoros egységélményből, bizonyos átmeneteken keresztül emelkedik ki az én-tudat, amely feltevésünk szerint a központi idegrendszer kialakulásával és az érzékszervek működésével jön létre.

A folyamat lépcsőfokai:

1. ősi egységtudat: alany és tárgy (én és a külvilág) egységben vannak;

2. szimbiotikus tudat: az alany birtokolja a tárgyat (enyém a testem, enyém a másik);

3. én-tudat (alanyi tudat): tárgy és alany elkülönülnek egymástól;

4. alanyközi szupertudat: az együttlétezés, összehangolódás, kölcsönösség tudata: egységtudat + én-tudat (én akár ő is lehetek).

II. rész: A Tandem hipnoterápia egységtudata (Császár Nagy Noémi, Vas József Pál)

A Tandem hipnoterápia olyan csoportpszichoterápiás módszer, amelyben a résztvevők testi érintés közben jutnak el hipnózisba, mialatt a hipnoterapeuta tartja a fizikai távolságot. A transzban akár kimondatlanul is közös élmények (egységélmény) jelennek meg, amelynek hátterét az általunk feltételezett egységtudat alkotja. Hipotézisünk lényege szerint az én-tudat a létezés kettősségének a tudata, így különbséget tesz szubjektum és objektum (alany és tárgy) között, és egzakt, objektív módszerekkel vizsgálható, ezzel szemben az egységtudat a létezés egységének a tudata, tehát nem különül el benne objektum és szubjektum, ennél fogva objektív módszerekkel nem vizsgálható, kizárólag szubjektív élmény formájában áll a rendelkezésünkre. Ezzel magyarázható, hogy az egységtudat létezéséről sajátélmény megélése nélkül nem nyerhetünk ismereteket. Számos terápiás példával támasztjuk alá elképzelésünket.

*

Ikervesztés

Az iker spontán elvesztése leggyakrabban az első trimeszterben fordul elő. Ezt a jelenséget hívják eltűnő ikernek. A magzatok különösen érzékenyek a különféle stresszel kapcsolatos tényezőkre. Ennek eredményeként az iker méhvesztése mély és hosszantartó következményeket okozhat a mentális egészségre, és növelheti a túlélő iker különféle betegségállapotainak kockázatát. Ezenkívül az ikerveszteség erős, nem tudatos stresszt generálhat, amely olyan epigenetikai változásokat hoz létre, amelyek károsítják az agy fejlődési endokrin és gyulladásos anyagait, amelyeket zavaró jelátviteli utak hoznak létre. Ezek a megváltozott jelátviteli utak tartós diszfunkciókat generálhatnak a limbikus rendszer különböző területein, hajlamossá téve a túlélő ikert pszichológiai és érzelmi problémákra az élet későbbi szakaszaiban. Feltételezzük azt is, hogy az elhalt ikertől származó specifikus cfDNS és más anyagok újrafelszívódása során befolyásolhatják a túlélő iker neurodevelopmentális és érzelmi (pl. rugalmasság) fejlődését.