Ha fellapozunk egy szkizofrénia kötetet, például Hirsch és Weinberger sok szerzős könyvét (Hirsch, Weinberger, 1995) , meglepődve tapasztaljuk a pszichoterápiás fejezetek terjedelmének csökkenését a korábbiakhoz képest. A volumen zömét a biológiai kutatások beszámolói teszik ki, a gyógyításban pedig a biológiai terápiákat részesítik előnyben. Ezek kiegészítéseként jönnek szóba a pszicho-edukáció, szociális készségfejlesztés, stressz menedzselés, természetesen aszerint, hogy megfelelnek-e a költség–haszon elemzés kritériumainak vagy sem. Mi marad a pszichoterápiának? Mindenekelőtt a családterápia és a kognitív magatartásterápia. Az analitikus egyéni terápiákról ugyanúgy nem esik szó, mint a hipnoterápiáról. Mintha ...

Mielőtt bárki hipnoterápiát kezdene el pszichotikusokkal, tudnia kell, hogy hipnotizálhatók-e egyáltalán a szkizofrén kliensek, és mennyire veszélyes maga a hipnózis. Ami a hipnózis javallatát illeti, Freud véleményét nagy vonalakban ismertettem. Egyébként Freud és tanítványai a hipnózist nemcsak állítólagos erotikus komponense miatt tartották veszélyesnek, hanem amiatt is, hogy a pszichotikus beteg a hipnotizőr személyét agresszív archaikus vonással ruházhatja fel. Freud egyenesen egy törzsfőnök lesújtó tekintetét véli felfedezni a hipnotizőr szemében ( Freud , 1921/1955).

Heveny pszichotikus zajlásban a kliensek egy része valóban rendkívüli módon érzékeny a szemkontaktusra, mivel mind a saját, mind a mások tekintetét mágikus, ...

Bea 15 éves korában került terápiába, amely 10 évig tartott. Anyja, saját anyjával évtizedekig aszalt, szeretet–gyűlöletkapcsolata áttevődött nem kívánt terhességére. Ebből született Bea. Legkorábbi emléke az volt, hogy kis ágyában fekszik egy–két éves korban, és egy hatalmas, merev, bábuszerű fej hajol fölé.

Sátánista szektatag barátnője öngyilkossága után megvágta csuklóját, és Bea súlyos szorongásos állapotban kért segítséget osztályunkon. Ezután öt évig tartó öngyilkossági krízisben volt borderline patológiára jellemző pszicho-dinamikával, amelyet az anyai és apai tárgy–képviseletek közötti ide–oda történő vonzás, taszítás és azonosulási képtelenség határozott meg. A terápia első öt éve az ...

In Vas József Pál: Egy elmeorvos tévelygései. Gondolatok a pszichoterápiáról. Budapest: ProDie, 2005, 428-450.

Miért fabrikál az ember ősidők óta állati, emberi csontokból fúvós, ütős hangszereket, bélből húrokat és bőrből dobot? Mi lehet a varázsa a dobnak, amelynek ütéseire a sámán transzba révül, elszakad a fizikai valóságtól, és bejárja a szellemvilágot?

És miért futkároz a hideg csontjainkban a xilofonjáték hallatán? Lehet, hogy ez a test-közeliség, amely a hangszeres játék révén kifejezésre jut, már ismerős rezdületeket, élményeket kelt? Olyan tapasztalatokat, amelyekre nem emlékezhetünk, mivel abban az életkorban, amikor szereztük, még nem rendelkeztünk tudatos biográfiai memóriával. Lehetséges, hogy a zene ...

A Prof. emer. Bányai Éva 70. születésnapja tiszteletére rendezett Tudományos Ülés időpontja: 2012. december 13. csütörtök, 10 órától. Helyszín: Budapest, VI. Izabella u. 46. 216. terem.

10.00-10.15 Megnyitó – Prof. Oláh Attila

10.15-10.30 Hipnózis, hipnoterápia – Prof. Túry Ferenc
10.15-10.45 Interakciós szemlélet – Prof. Molnár Péter
10.45-11.15 Tanítványok kerekasztala:
Biró Eszter, Császár Noémi, Vargay Adrienn, Varga Katalin
11.15-11.30 Közéleti tevékenység – Prof. Czigler István
11.30-11.50 Onkopszichológia – Dr. Horváth Zsolt, Dr. Jakubovits Edit

A „Tudatállapotok, hipnózis egymásra hangolódás” c. tisztelgő kötetet Gősiné Greguss Anna mutatja be.

In: Orvosi lélekgondozás

Ak­kor mi a hip­nó­zis? Ki­vé­te­les lel­ki­ál­la­pot­ról van szó, mely­be a hip­no­ti­zált a hip­no­ti­zőr ál­tal kerül. Mi­lyen kü­lö­nös úton tör­té­nik ez...? Nos, az­ál­tal ke­rül az il­le­tő sze­mély hip­nó­zis­ba, hogy a neki megfelelő módon szug­ge­rál­ják. Más szóval, a hip­nó­zis – így foly­tat­hat­juk az előbb meg­kez­dett de­fi­ní­ci­ót – ki­vé­te­les lel­ki­ál­la­pot, amely szug­gesz­tív ha­tás ered­mé­nye­ként jön lét­re. Valójában lé­nye­g­te­len, hogy az a­dott szug­gesz­tió szó­be­li avagy más ter­mé­sze­tű, az­az, hogy a hip­nó­zist az­ál­tal ve­ze­tem be, hogy a kí­sér­le­ti sze­mélyt ...

William James

Számos módon idézhető elő a „hipnotikus” vagy „mesmeri” vagy „mágnesezési” transz, s minden hipnotizőrnek megvan a saját kedvenc módszere. A legegyszerűbb: leültetjük az alanyt, azt mondjuk neki, hogy ha behunyja szemét, ellazítja izmait, s lehetőleg valami ürességre gondol, néhány percen belül elalszik; ezután magára hagyjuk. Tíz perc múlva, amikor visszamegyünk, esélyünk van arra, hogy hipnotizáltan találjuk. Braid fényes gombot tartott az alany homlokához közel, azt kellett az utóbbinak néznie, míg szeme önkéntelenül le nem csukódott. A régebbi mesmeriánusok passe-okat eszközöltek az arc és a test fölött, ezek érintése nélkül. A fej- vagy az arcbőr, a kar, a kéz ütögetése (főleg pedig a ...

Jakabffy Éva, Élet és Tudomány

Újabb megerősítést nyert, hogy szemben azok vélekedésével, akik szerint a hipnózis csupán társas behódolás, a hipnotikus szuggesztióknak valódi hatásuk lehet az agyműködésre… A legérdekesebb, hogy a hipnózis által olyan agyi folyamatok is megváltoztathatók, amelyek a leginkább berögzült mentális szokások mögött állnak.
Amir Raz (Weill Medical College of Cornell University, New York) kimutatta, hogy a hipnotikus szuggesztió az emberek egy részénél olyan automatikus folyamatokat is hatálytalaníthat, mint például az anyanyelven való olvasás. A ilyen képességekre jellemző, hogy amikor elsajátítjuk őket, még egyáltalán nem automatikusak, de néhány év után erőfeszítés-mentessé válnak, sőt, ...